Zsiráf Ingatlanközvetítő BudapestFőoldalMagunkrólIngatlanokHasznosKarrierKapcsolat

ingatlaniroda Budapest

 

ingatlan illeték

Ingatlan adó kalkulátor 2012

 

Ingatlan illeték kalkulátor 2012

 

________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

Utolsó frissítés: 2012.03.

Főbb illeték szabályok

 

Az ingatlan, az ingó, valamint a vagyoni értékű jog megszerzése után visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Illetékfizetés kötelezettség akkor merül fel, ha a szerzés ellenérték fejében, illetve öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon - például öröklési szerződéssel vagy elbirtoklással - történt.


A vagyonátruházási illeték alapja az ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke, s általános mértéke 4 százalék. Az általánostól eltérő illetékalapot vagy illetékmértéket határoz meg az illetéktörvény - többek között - a lakástulajdon és a hozzá kapcsolódó jogok megszerzése, valamint az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzés esetében.


A lakásokra vonatkozó illeték mértéke a lakás forgalmi értéke első 4 millió forintjáig 2 százaléka, a 4 millió forint fölötti résznek pedig a 4 százaléka. Amennyiben az illetékfizetésre kötelezett a lakásnak csupán a résztulajdonjogát szerzi meg, a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2 százalékos illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 4 százalék illetéket kell fizetni.


A lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete. A lakástulajdonok egymás közötti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt legnagyobb és a legkisebb forgalmi értékű ingatlanok - terhekkel nem csökkentett - értékkülönbözete.


A vagyonátruházási illeték alóli mentességek eseteit az illetéktörvény sorolja fel tételesen. A mentességek köre döntően lakáspolitikai és szociális célokat szolgál.

 

Főbb mentességek és kedvezmények

 

Újonnan épített lakás megvásárlásának illetékmentessége

15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása mentes illetékfizetési kötelezettség alól. A legfeljebb 30 millió forint értékű lakások esetében a 15 millió forintra eső illetéket (740 ezer forintot) nem kell megfizetni. A 30 millió forintnál magasabb értékű lakások esetében az általános szabályok szerint kell eljárni, ilyen esetben mentesség vagy kedvezmény nem vehető igénybe.

 

Az első lakás illetékkedvezménye

Első lakástulajdon (tulajdoni hányad) megszerzésekor az egyébként fizetendő illeték 50%-áig terjedő, de legfeljebb 40 000 forint kedvezményre jogosult a lakás megszerzője, ha a lakás megszerzője az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét még nem töltötte be és az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 8 millió forintot nem haladja meg.

 

Építési telek

Mentes a vagyonszerzési illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a megszerzéstől számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át.

 

Termőföldvásárlás, megszerzés illetékmentessége

Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése esetére az illetéktörvény a termőföld után fizetendő öröklési illetékből kedvezményt biztosít. Ez a kedvezmény az illeték fele, ha pedig az örökös családi gazdálkodó, akkor egynegyedét kell megfizetni. Ez utóbbi kedvezményre való jogosultságáról a vagyonszerzőnek a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia. Az illetéktörvény egyrészt mentességet biztosít a termőföldnek a mezőgazdasági termelők, vagyis egyéni vállalkozó, családi gazdálkodó, őstermelő gazdaságátadási támogatása feltételeként történő ajándékozása útján megvalósuló szerzésére.

 

Ingatlanforgalmazási célból történő vagyonszerzések illetéke

Ha a főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó az általa vásárolt ingatlant továbbértékesítési célból vásárolta meg, s erről az illetékhivatal felé nyilatkozott az ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 2 százalék illetéket fizet. Ha a vállalkozó két éven belül nem adja el, vagy nem adja - tulajdonjog átszállást eredményező - lízingbe az ingatlant, az illetékhivatal a vagyonszerzésre az egyébként fizetendő és a megállapított illeték különbözete kétszeresének megfizetését pótlólag előírja.

 

________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

Ingatlan eladás utáni adózás


Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet úgy kell meghatározni, hogy bevételből le kell vonni azokat a kiadásokat, amelyek az eladott ingatlannal összefüggésben az eladónál felmerültek.

 

Levonható kiadások:

Levonható kiadásként nem lehet figyelembe venni azokat a kiadásokat, amelyeket a magánszemély valamely tevékenységéből származó bevételével szemben korábban már költségként elszámolt.

 

Lakás céljára szolgáló ingatlanok

A bevétel és a költségek különbözeteként kapott összeg (a számított összeg) a törvényben meghatározott feltételekkel és mértékben csökkenthető. A csökkentés lehetőségét és mértékét az értékesített ingatlan, vagyoni értékű jog jellegétől függően határozta meg a törvény. Az ingatlan nyilvántartás szerint lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet, a lakáshoz tartozó földhasználati jog, valamint a lakáshoz, lakóházhoz tartozó vagyoni értékű jog (haszonélvezeti jog) átruházása esetén a számított összeg a szerzés időpontjától függően a következők szerint csökkenthető.


A szerzés éve

A számított összegből levonható

2011.

0%

2010.

0%

2009.

10%

2008.

40%

2007.

70%

2006.

100%

 

Nem lakás céljára szolgáló ingatlanok

Az öt évnél régebben vásárolt ingatlan átruházása esetén a kiadásokkal csökkentett bevételt a szerzési idő függvényében csökkenteni kell.

 

Ha az eladott ingatlant a magánszemély az eladást megelőző hatodik évben szerezte, akkor a jövedelmet 10 százalékkal csökkentheti. Ez a százalékos mérték évenként 10-10 százalékponttal nő, így ha az átruházás a szerzést követő tizenötödik évben vagy később történik, nincs adófizetési kötelezettség.


Az ingatlanértékesítésből akkor nem keletkezik jövedelem, ha az eladási ára kevesebb vagy ugyanannyi, mint az annak megszerzésére fordított összeg, illetve akkor, ha a szerzés 1996-ben vagy az azt megelőző években történt. Az ingatlan megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amely napon az erről szóló érvényes szerződést a földhivatalhoz benyújtották. Ha a magánszemély tulajdonjogot öröklés útján szerezte, akkor a szerzés időpontja az örökhagyó halálának a napja.

 

forrás: adozona.hu

 

 

 

 

 

Budapesti ingatlan statisztika

/forrás: OTPjelzálogbank/

 

Budapest lakásállományát vizsgálva, 9,5%-os volt az áresés. Bár a családi házas forgalom elég csekély, esetükben inkább az árak stagnálásáról beszélhetünk, így a két típus eltérő árváltozása adja a budapesti 8%-os átlagot.

A válságban a kereslet a külvárosi, családi házas övezetben esett vissza szembetűnően.

Budapest 161 irányítószámkörzete közül például a vizsgált időintervallumban a válság ellenére 16 körzetben emelkedett az ingatlanok fajlagos tranzakciós ára.

A térképen környezetüktől általában jól elütnek a válság negatív hatásait leginkább megérző panel lakótelepek.

 

 

Belvárosi statisztika

A legdrágább pesti terület az V.kerület. A VI. kerület jelentős 15% feletti árvesztést szenvedett el.

Budapest szinten leginkább a VI., VII., VIII., XI. és XIII. kerület lakáspiaca pezseg. A forgási sebesség több mint 3%, ennyi belvárosi ingatlan cserél gazdát évente.

Belvárosi négyzetméter ár / Ft/m2:

  2008 2010
V.kerület: 398 419 350 305
VI.kerület: 324 647 273 708
VII.kerület: 279 181 242 008

 

 

Zuglói statsztika

Zugló több területe miatt is a „Válságtűrő” hatással jellemezhető kerületek közé tartozik.

Az ingatlanok forgási sebesége 2.5-3% közötti, ennyi zuglói ingatlan cserél gazdát évente.

Zuglói négyzetméter ár Ft/m2:

  2008 2010
  289 906 260 827

 

 

Óbudai statisztika

Óbuda többnyire "válságtűrő" hatású, kivéve Békásmegyert ami a legolcsóbb budai körzet, átlagosan 182 000 Ft/m2-rel.

A forgási sebesség 2.1-2.4% közötti, ennyi óbudai ingatlan cserél gazdát évente.

Óbudai négyzetméter ár Ft/m2:

  2008 2010
  298 419 253 829

 

 

Budai statisztika

A II.kerület „Válságtűrő” hatással jellemezhető.

Kerületi szinten a XI. bizonyul a legértékállóbbnak. Az árak a XI.kerületben minimálisan emelkedtek.

Budapest átlag -8%-hoz viszonyítva, több mint kétszeresen meghaladó árcsökkenés 43 körzetben ment végbe, ebből mindössze nyolc budai.

Budai négyzetméter ár Ft/m2:

  2008 2010
I.kerület: 420 223 380 505
II.kerület: 406 807 399 095
XI.kerület: 283 294 292 989
XII.kerület: 371 947 357 835

 

 

Újpesti statisztika

A válságra leginkább a érzékeny területek között van a IV. kerület.

Az újpesti ingatlanok forgási sebesség 2.1-2.4% közötti, ennyi cserél gazdát évente.

Újpesti ingatlanok négyzetméter ára Ft/m2:

  2008 2010
  227 970 202 346

Átlagárak, Budapest:

atlagar

 

Válsághatások, Budapest:

valsaghatasok

Forgalomváltozás, Budapest:

forgalomvaltozas

/forrás: OTPjelzálogbank/

 

 

_______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________